Adatvédelmi nyilatkozat

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Saint James Hospital Hungary KFT.

Közzététel: 2018. május 25.

Az 1. felülvizsgálat legkésőbbi időpontja: 2018. november 25.

Az 1. felülvizsgálat nyomán bevezetett változtatások hatályba lépésének időpontja: 2019. január 01.

…

A Vállalkozás, mint adatkezelő azonosító adata:[cégneve, székhelye, postacíme, e-mail címe, központi telefonszáma, honlapja]:

Saint James Hospital Hungary Kft

Székhely: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 33-35.

Postacím: ua.

Telefonszám: 06 1 788 2927

Email: ,

Webcím: www.lassjol.hu

A Vállalkozás, mint adatkezelő képviselőjének neve, elérhetősége [postacíme, e-mail címe, telefonszáma]:

Adatkezelő képviselő neve: Zentai Balázs

Telefonszáma: 06 1 788 2927

Postacíme: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 33-35.

Email: ,

Az adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége [postacíme, e-mail címe, telefonszáma]:

Adatvédelmi tisztviselő: Zentai Balázs

Telefonszáma: 06 1 788 2927

Postacíme: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 33-35.

Email: ,

Definíciók, értelmező rendelkezések (ld. még GDPR 4. cikk)

adatfeldolgozó

az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel

adatkezelés

a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés

adatkezelő

a Vállalkozás, valamint az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja

adatvédelmi incidens

a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi

biometrikus adat

egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat

címzett

az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak

egészségügyi adat

egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról

Érintett

az a természetes személy, akinek a személyes adatait kezelik

Érintett hozzájárulása

az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez

EU tagállam

az Európai Unió tagállamai, jelenleg Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia

felügyeleti hatóság

egy európai uniós tagállam által a GDPR 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv (Magyarországon a NAIH)

GDPR

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)

genetikai adat

egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered

harmadik fél

az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak

különleges adatok

a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó személyes adatok

nemzetközi szervezet

a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre

profilalkotás

személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják

személyes adat

azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható

személyes adatok különleges kategóriái

a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok

Vállalkozás

Saint James Hospital Hungary Kft, mint adatkezelő

1. A szabályzat célja

A Szabályzat célja olyan intézkedések bevezetése és következetes alkalmazása, amelyek az Érintettek személyes adatainak pontos és biztonságos, valamint a hatályos uniós és tagállami adatvédelmi szabályoknak megfelelő, a Vállalkozás szintjén egységesen megvalósított kezelését biztosítják.

A Szabályzat ugyanakkor tömör, átlátható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást nyújt az Érintettek számára a Vállalkozás által kezelt személyes adataikhoz való hozzáférésről, valamint rendelkezik és tájékoztatást nyújt a Vállalkozás által az Érintettek jogainak biztosítására vonatkozó szabályokról.

2. Adatkezelési alapelvek

Személyes adatok kezelésének megkezdése előtt minden esetben gondosan mérlegelni kell, hogy erre ténylegesen szükség van-e. Személyes adatok kezelését kizárólag akkor lehet megkezdeni, ha kétséget kizáróan indokolható, hogy az adatkezelés célját más módon nem lehet megvalósítani (adattakarékosság).

A Vállalkozás köteles az Érintettek személyes adatait jogszerűen, tisztességesen, átlátható módon kezelni. Senkit nem érhet hátrány abból eredően, hogy a Vállalkozásnál, illetve a jelen Szabályzatban meghatározott egyéb hatóságnál eljárást, jogorvoslatot kezdeményezett vagy bejelentést tett, illetve, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulását megtagadta vagy visszavonta („hátrány” alatt nem értve adott jogi kötelem esetleges ellehetetlenülését).

Az Érintettek személyes adatainak gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet (célhoz kötöttség). A Vállalkozás köteles eleve elkerülni, illetve utóbb megszüntetni minden olyan adatkezelést, amely az adott személyes adatra vonatkozó céllal össze nem egyeztethető módon történik. A Vállalkozás csak a szükséges mértékben jogosult személyes adatot kezelni, és köteles minden olyan személyes adatot törölni, amelynek tekintetében az adatkezelés célja megszűnt, illetve az adatkezelés jogalapja nem igazolható.

A Vállalkozás köteles olyan ellenőrző mechanizmusokat bevezetni, amelyek alkalmasak arra, hogy már előzetesen is, illetve utóbb szűrő jelleggel biztosítható legyen, hogy

1. a személyes adatok már az adatfelvétel időpontjában, majd az adatkezelés teljes időtartama alatt az adatkezelés céljainak megfelelnek, továbbá
2. az adatkezelés mértéke mind az adatok körét, mind az adatkezelés időtartamát illetően a szükségesre korlátozódik.

A Vállalkozás által kezelt személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A Vállalkozás köteles minden ésszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy pontos személyes adatok kerüljenek kezelésre,

1. az adatkezelés céljai szempontjából felesleges, időközben feleslegessé váló személyes adatokat haladéktalanul töröljék;
2. a pontatlan személyes adatokat helyesbítsék vagy töröljék.

A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az Érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé.

A személyes adatok kezelését olyan módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, ideértve mindazon lépéseket, melyek a személyes adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmét szolgálja.

3. Az adatkezelés jogszerűsége

Az adatkezelés alapjának helytálló meghatározása és a kiválasztott jogalaphoz tartozó további feltételek teljesítése a jogszerű adatkezelés előfeltétele. A jogszerűség követelménye tehát szűkebben véve a megfelelő adatkezelési jogalap meglétét feltételezi, tágabban értelmezve pedig azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelésére csak az adott adatkezelési jogalapra vonatkozó jogszabályokkal összhangban kerülhet sor.

A Vállalkozás az általa végzett tevékenységre tekintettel az Érintettek személyes adatai tekintetében az alábbi főbb jogalapok közül választhat az adatkezelés jellegének és körülményeinek megfelelően. Az első alpontban említett főbb jogalapok a személyes adatok különleges kategóriái kivételével minden személyes adatra vonatkoznak, míg a második alpont a személyes adatok különleges kategóriáira vonatkozó jogalapokkal kapcsolatos speciális rendelkezéseket rögzíti.

1. 1. Személyes adatok (a „különleges”, szenzitív adatok kivételével)

A Vállalkozás az Érintett személyes adatait – ide nem értve a különleges adatokat – különösen az alábbi jogalapon kezelheti:

1. Hozzájárulás: az Érintett – amennyiben a hozzájárulás önkéntessége bizonyítható – hozzájárulást adhat személyes adatainak kezeléséhez. Amennyiben a Vállalkozás a közvetlenül 16. életévét be nem töltött gyermekeknek kínált információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kapcsán a 16. életévét be nem töltött gyermek személyes adatait kezeli, főszabály szerint csak akkor és olyan mértékben jogszerű az adatkezelés, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, ill. engedélyezte. Az Érintett a hozzájárulását önkéntes alapon nyújtja, és jogosult azt bármikor visszavonni. A visszavonás az azt megelőzően végrehajtott adatkezelés jogszerűségét nem érinti, az adatkezelést igénylő jogviszonyok fenntarthatóságát viszont befolyásolhatja.
2. Szerződés előkészítése, ill. teljesítése: alkalmazható a szerződéshez (pl. szolgáltatási szerződés, munkaszerződés, tanulmányi szerződés) teljesítéséhez szükséges adatkezelések esetén, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy ha az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.
3. Jogi kötelezettség teljesítése: uniós vagy nemzeti jog által megkívánt adatkezelés.
4. Jogos érdek: ide tartoznak a Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelések. A Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekét az adott adatkezelési célra vonatkozó adatkezelési tájékoztató rögzíti. Jogos érdeken alapuló adatkezelés csak abban az esetben történhet, ha a Vállalkozás érdekmérlegelési tesztet készít, amelyben rögzíti és megvizsgálja, hogy a Vállalkozás jogos érdeke arányosan korlátozza-e az Érintett személyes adatok védelméhez való jogát, magánszféráját, illetve azt, hogy miként biztosítható az egyensúly a Vállalkozás és az Érintett érdekei között. Az érdekmérlegelési teszt nem része az adatkezelési tájékoztatónak.
5. [Egyéb, az adott adatkezelési cél szempontjából egyedi adatkezelési jogalapok lehetnek még (ld. GDPR 6. cikk): az Érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdeke vagy közérdekű adatkezelés, illetve a Vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat ellátásával összefüggő adatkezelés.]

Amennyiben a Vállalkozás az Érintettől adatokat gyűjt, de az Érintett a fenti jogalapokon kezelt adatokat nem adja meg, az adatszolgáltatás lehetséges következménye lehet adott szerződés előkészítésének, teljesítésének a megtagadása, illetve lehetetlenülése (pl. a munkaviszony létesítésének a meghiúsulása). Ha az Érintett a szolgáltatandó adatoknak csak egy részét nem adja meg, a hiányosan szolgáltatott adatok alapján kell megítélni, hogy az adatszolgáltatás elmaradása okozhatja-e pl. a szerződés létrejöttének vagy fenntartásának lehetetlenülését. Szerződésen alapuló adatkezelés esetén a lehetetlenülés jogkövetkezményeit a Vállalkozás csak akkor alkalmazhatja, ha igazolja, hogy a szolgáltatott adat nélkül az érintett szerződés teljesítésére nem képes.

2. 2. Különleges adatok

A természetes személyeket megillető alapvető jogok és szabadságok miatt a különleges adatok természetüknél fogva érzékeny és kockázatot jelentő adatok, melyek megkülönböztetett védelmet igényelnek. A Vállalkozás az Érintett különleges adatait – ideértve elsősorban az egészségügyi adatokat – különösen az alábbi célból, illetve jogalapon kezelheti:

1. GDPR 9. cikk (2) bek. a) pontja: Az Érintett – amennyiben a hozzájárulás önkéntessége bizonyítható – hozzájárulást adhat személyes adatainak kezeléséhez. Az Érintett a hozzájárulását önkéntes alapon nyújtja, és jogosult azt bármikor visszavonni, amely az addigi adatkezelés jogszerűségét nem érinti.
2. GDPR 9. cikk (2) bek. b) pontja: Pl. uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés felhatalmazása esetén a Vállalkozás adatkezelést folytathat a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében.
3. GDPR 9. cikk (2) bek. f) pontja: Ez a jogalap alkalmazható, ha a különleges adat kezelésére jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges célból kerül sor. (ld. még GDPR 9. cikk).

4. A Vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége és intézkedései

A Vállalkozás köteles tömör, átlátható és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően az Érintett rendelkezésére bocsátani bizonyos információkat és tájékoztatni az Érintettet az őt megillető jogokról (ld. még 6. pont). Továbbá az Érintett kérelmére bizonyos eljárási szabályok betartásával a Vállalkozás intézkedéseket tehet.

1. 1. Adatkezelési tájékoztatás

A Vállalkozás attól függően, hogy a személyes adatokat az Érintettől gyűjti-e vagy sem, köteles az Érintett rendelkezésére bocsájtani bizonyos az adatkezelésre vonatkozó információkat.

1. 1. 1. Közös szabályok

A tájékoztatási kötelezettségek alapján a Vállalkozás az alábbiakról köteles értesíteni az Érintettet:

1. A Vállalkozásnak és – ha van – a Vállalkozás képviselőjének kiléte és elérhetőségei,
2. az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei,
3. a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja,
4. a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, a Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekei,
5. adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen,
6. adott esetben annak ténye, hogy a Vállalkozás harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá az Európai Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a GDPR 46. cikkben, a GDPR 47. cikkben vagy a GDPR 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás,
7. a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól,
8. az Érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról,
9. a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a GDPR 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét,
10. a NAIH-panasz benyújtásának jogáról,
11. a GDPR 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

2. 2. 2. Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat az Érintettől gyűjtik

Abban az esetben, ha a Vállalkozás a személyes adatokat az Érintettől gyűjti, a fentieken túl köteles az Érintettet tájékoztatni arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása.

A tájékoztatást a személyes adatok megszerzésének időpontjában szükséges megadni. Amennyiben azonban az Érintett már rendelkezik a fenti információkkal, nem szükséges azokról őt tájékoztatni.

3. 3. 3. Rendelkezésre bocsátandó információk, ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtik

Abban az esetben, ha a Vállalkozás a személyes adatokat nem az Érintettől gyűjti, a fentieken túl köteles az Érintettet tájékoztatni az Érintett személyes kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.

A Vállalkozás a következő időpontokban köteles a tájékoztatást megadni:

1. a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyes adatok megszerzésétől számított ésszerű határidőn, de legkésőbb 1 hónapon belül,
2. ha a személyes adatokat az Érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az Érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával vagy
3. ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor.

Nem szükséges a fenti adatok megadása, amennyiben

1. az Érintett már rendelkezik az információkkal,
2. a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a GDPR 89. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen esetekben az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia – az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve – az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében,
3. az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az Érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik vagy
4. a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia.

2. 2. Érintetti jogok

Az Érintett kérelmezheti a Vállalkozástól a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését, kezelésének korlátozását, továbbá tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen. A Érintettet megilleti továbbá az adathordozhatósághoz és a jogorvoslathoz való jog, valamint az egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve a profilalkotást is.

Bizonyos érintetti jogokról a Vállalkozás az 4.1 pontban említett tájékoztató részeként köteles tájékoztatást nyújtani.

1. 1. 1. A hozzáféréshez való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy a Vállalkozástól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, ha pedig igen, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:

1. az adatkezelés céljai az adott személyes adat vonatkozásában,
2. az érintett személyes adat kategóriái,
3. azon címzettek kategóriái, akinek az érintett személyes adatait közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, ill. nemzetközi szervezeteket (a harmadik országbeli címzettek, továbbá a nemzetközi szervezetek részére történő adattovábbítás esetén az Érintett jogosult tájékoztatást kérni arra vonatkozóan, hogy az adattovábbítás megfelelő garanciák mellett történik-e),
4. az érintett személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai,
5. az Érintettet megillető érintetti jogok (helyesbítés, törlés, korlátozás joga, az adathordozhatósághoz való jog, valamint az ilyen személyes adatok kezelése elleni tiltakozás joga),
6. a NAIH-hoz címzett panasz benyújtásának joga,
7. ha az adatot a Vállalkozás nem az Érintettől szerezte, akkor a forrásra vonatkozó minden elérhető információ,
8. az érintett személyes adatra vonatkozó automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is; ha történik ilyen, a tájékoztatásnak ki kell terjednie az alkalmazott logikára és arra, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmét, a kért információkat széles körben használt elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az Érintett másként kéri.

A Vállalkozás az Érintettől a kérelem teljesítését megelőzően, annak tartalmának pontosítását, a kérelmezett információk, illetve adatkezelési tevékenységek pontos megjelölését kérheti.

Amennyiben az Érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait (így különösen üzleti titkait vagy szellemi tulajdonát), a Vállalkozás jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.

Abban az esetben, amennyiben az Érintett a fenti tájékoztatást több példányban kéri, a Vállalkozás jogosult a többlet példányok elkészítésének adminisztratív költségeivel arányos és ésszerű mértékű díjat felszámítani.

Amennyiben az Érintett által megjelölt személyes adatot a Vállalkozás nem kezeli, úgy erről is köteles az Érintettet írásban tájékoztatni.

2. 2. 2. A helyesbítéshez való jog

Az Érintett jogosult a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, amennyiben pedig hiányosak, úgy kiegészítését kérni.

A helyesbítéshez/kiegészítéshez kapcsolódó jog gyakorlása során az Érintett köteles megjelölni, hogy mely adatok pontatlanok, illetve hiányosak, továbbá köteles a Vállalkozást a pontos, teljeskörű adatról is tájékoztatni. A Vállalkozás jogosult indokolt esetben az Érintettet felhívni arra, hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa.

A Vállalkozás az adatok helyesbítését, kiegészítését indokolatlan késedelem nélkül teljesíti.

A Vállalkozás az Érintett helyesbítéshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.

3. 3. 3. A törléshez („elfeledtetéshez”) való jog

Az Érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adato(ka)t indokolatlan késedelem nélkül törölje, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

1. az Érintett által megjelölt személyes adatra nincs szükség abból a célból, amelyből azokat a Vállalkozás gyűjtötte vagy más módon kezelte,
2. a Vállalkozás a személyes (köztük a különleges) adatot az Érintett hozzájárulása alapján kezelte, aki azt írásban visszavonta és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,
3. az Érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak,
4. a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte,
5. a Vállalkozás által kezelt adatot a Vállalkozásra alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogban előírt jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,
6. az Érintett az adatkezelés ellen tiltakozik és nincs elsőbbséget élvező ok az adatkezelésre.

Az Érintett a törléshez kapcsolódó kérelmét írásban köteles előterjeszteni, megjelölvén, hogy mely személyes adatot milyen okból kíván töröltetni.

A törléshez kapcsolódó jog gyakorlása esetén a Vállalkozás a 4.3 pontban meghatározott eljárási szabályok figyelembe vételével köteles eljárni.

Amennyiben a Vállalkozás az Érintett törléshez kapcsolódó indítványának helyt ad, úgy a kezelt személyes adatot valamennyi nyilvántartásából törli, és erről az Érintettet megfelelő módon tájékoztatja.

Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás az érintett személyes adatainak törlésére köteles, a Vállalkozás minden olyan ésszerű lépést megtesz – ideértve a technikai intézkedések alkalmazását is – amely ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok kötelező törléséről tájékoztassa azon adatkezelőket is, akik az Érintett személyes adatait azok nyilvánosságra hozatala következtében ismerték meg. A Vállalkozás a tájékoztatójában arról köteles a többi adatkezelőt értesíteni, hogy az Érintett személyes adataira mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másolatpéldányának törlését az Érintett kérelmezte.

A Vállalkozás az Érintett törléshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.

A Vállalkozás nem köteles a személyes adatok törlésére abban az esetben, ha az adatkezelés szükséges:

1. a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához,
2. magyar vagy uniós jogszabály által a Vállalkozásra telepített személyes adatok kezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez,
3. közérdekből vagy a Vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához,
4. a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához,
5. közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, feltéve, hogy az Érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlása következtében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válna az adatkezelés,
6. jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

4. 4. 4. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az Érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adato(k) kezelését, felhasználását korlátozza, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

1. az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát (ebben az esetben a korlátozás addig tart, amíg a Vállalkozás ellenőrzi az adat pontosságát),
2. a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte, de az Érintett törlés helyett korlátozást kér,
3. a Vállalkozás számára az adatkezelés célja megszűnt, de az Érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez,
4. az Érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak; ebben az esetben a korlátozás addig áll fenn, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Vállalkozás jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.

Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy uniós, illetve valamely európai uniós tagállam fontos közérdekből lehet kezelni.

A Vállalkozás az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az Érintettet előzetesen tájékoztatja.

A Vállalkozás az Érintett korlátozásához való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az Érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az Érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.

5. 5. 5. A tiltakozáshoz való jog

Amennyiben a Vállalkozás nem végez közérdekű adatkezelést és közhatalmi jogosítványai sincsenek, nem végez tudományos vagy történelmi kutatást, illetve az adatkezelésre statisztikai célból sem kerül sor, esetében a jogos érdeken alapuló adatkezelések esetén merülhet fel a tiltakozáshoz való jog gyakorlása.

Amennyiben az Érintettek adatainak kezelésére jogos érdekre alapítottan kerül sor, fontos rendelkezés, hogy az Érintett számára az adatkezelés kapcsán biztosítani kell a megfelelő tájékoztatást és a tiltakozás jogának érvényesítését. A jelen jogra legkésőbb az Érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni a figyelmét.

Az Érintett ennek alapján jogosult tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen és ilyen esetben a Vállalkozás nem kezelheti tovább az Érintett személyes adatait, kivéve, ha bizonyítható, hogy

1. az adatkezelést a Vállalkozás részéről olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben vagy
2. az adatkezelés a Vállalkozás jogi igényeinek előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódik.

1. 1. 1. 1. A tiltakozáshoz való jog közvetlen üzletszerzés esetén

A közvetlen üzletszerzés (direkt marketing, vagy DM) érdekében történő adatkezelésről a GDPR is deklarálja, hogy a kapcsolódó adatkezelések esetében a jogos érdek fennállása vélelmezhető.

Az Érintett a Vállalkozás által folytatott direktmarketing-tevékenységek esetén tehát szintén jogosult tiltakozni személyes adatainak e célból történő kezelése ellen, az egyéb jogos érdeken alapuló adatkezeléssel ellentétben azonban a tiltakozás nyomán a Vállalkozásnak nem áll módjában mérlegelni, hogy az Érintett tiltakozása esetén mégis folytathatja-e az adatkezelést.

Amennyiben az Érintett a direktmarketing-célból történő adatkezelés ellen tiltakozik, úgy a továbbiakban az Érintett adatait a Vállalkozás e célból tovább nem kezelheti.

2. 2. 2. 2. Profilalkotás

Profilalkotás során az Érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékelik ki. Az ilyen értékelések felhasználhatók például az Érintett munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzőinek elemzésére vagy előrejelzésére.

A tiltakozás joga kiterjed a jogos érdeken alapuló profilalkotásra, mint sajátos adatkezelési műveletre is. Amennyiben pedig direktmarketing-célból kerül sor profilalkotásra, úgy az Érintett tiltakozása nyomán a személyes adatain alapuló profilalkotás is haladéktalanul beszüntetendő.

6. 6. 6. Az adathordozhatósághoz való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, a Vállalkozás által kezelt személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá másik adatkezelőnek továbbítsa, anélkül, hogy ezt a Vállalkozás gátolná.

Az adathordozhatósághoz való jog azon személyes adatok tekintetében gyakorolhatók, amelyeket az Érintett a Vállalkozás rendelkezésére bocsátott, és

1. Az Érintett hozzájárulásán vagy szerződéses jogalapon alapul az adatkezelés, és
2. az adatkezelés automatizált módon történik.

Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Vállalkozás az Érintett kérésére a személyes adatokat közvetlenül egy másik, az Érintett kérelmében megjelölt adatkezelő részére továbbítja.

Az adathordozhatóság körében a Vállalkozás köteles ingyenesen az Érintett számára az adathordozót rendelkezésre bocsátani.

Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás adathordozhatósághoz való joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen üzleti titkait, szellemi tulajdonát, a Vállalkozás az Érintett kérelmének teljesítését szükséges mértékben megtagadhatja.

Az adathordozhatóság körében tett intézkedés nem jelenti az adatok törlését (áthelyezését, mozgatását), azokat a Vállalkozás mindaddig nyilvántartja, ameddig az adatok kezelésére egyebekben megfelelő céllal, illetve jogalappal rendelkezik.

7. 7. 7. Egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve a profilalkotást

Az „automatizált döntéshozatal” fogalmát a GDPR nem határozza meg: lényegében ide sorolható minden olyan gépesített folyamat, melynek nyomán a bevitt adatok kizárólag számítástechnikai eszközökkel, emberi beavatkozás nélkül végzett, előre meghatározott szempontok/algoritmus szerinti értékelése történik és ezen értékelés az érintettre jelentős következményekkel járó döntést eredményez (pl. online hitelkérelmek gépi mérlegelésű elutasítását vagy az emberi beavatkozás nélkül végzett online munkaerő-kiválasztást).

A „profilalkotás” fogalmának (ld. a definíciókat fent) lényege, hogy az Érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékeli ki. Amennyiben az Érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozásnál automatizált döntéshozatal történik, ideértve a profilalkotást is, akkor az adatvédelmi tájékoztatóban utalni kell erre. Ez esetben az adatkezelési tájékoztató tartalmazza az alkalmazott logikára vonatkozó információt, továbbá azt, hogy az ilyen adatkezelés az Érintettre nézve milyen jelentőséggel és várható következményekkel bír.

Az Érintettet jogosult kérni, hogy ne terjedjen ki rá a kizárólag automatizált adatkezelésen – köztük a profilalkotáson – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

Az Érintett nem jogosult kérni az automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya alóli mentesítését, ha a döntés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy a döntés meghozatalát uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, avagy ha a döntés az Érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

Amennyiben az automatizált adatkezelés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges vagy az Érintett hozzájárulásán alapul, akkor az Érintettet megilleti az a jog, hogy a Vállalkozás részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

A Vállalkozás adatkezelései során mindent megtesz a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatok automatizált döntéshozatalba történő bevonásának elkerülésére. Amennyiben azonban ez nem elkerülhető, akkor a személyes adatok különleges kategóriái vonatkozásában kizárólag akkor végezhető automatizált döntéshozatal, ha az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul vagy jelentős közérdek miatt szükséges európai uniós vagy tagállami jog alapján és az érintetti jogok védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.

8. 8. 8. Jogorvoslathoz való jog

Megjegyzés

Alapvetően az érintett tagállam eljárásjoga határozza meg a jogorvoslat elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tagállami bíróságot. A jelenleg hatályos jogszabályok nem egyértelműek a tekintetben, hogy a bírósági illetékességre csak az Info tv. szerinti illetékességi szabályokat kell-e alkalmazni, vagy a Pp. szerinti illetékességi szabályokat is (pl. vagylagosan a kártérítés helye szerinti bíróság).

1. 1. 1. 1. Panasztételhez való jog

Ha az Érintett úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozás általi személyes adatainak kezelése sérti a hatályos adatvédelmi jogszabályok, így különösen a GDPR rendelkezéseit, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) panaszt benyújtani.

Honlap: http://naih.hu/

Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon: +36-1-391-1400

Fax: +36-1-391-1410

E-mail:

Az Érintettnek joga van más, így különösen a szokásos tartózkodási helye, munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti európai uniós tagállamban létrehozott, felügyeleti hatóságnál is panaszt tenni.

2. 2. 2. 2. Felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata, ill. egyéb jogorvoslat

Az Érintett és a Vállalkozás jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, így különösen a felügyeleti hatóság vizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszok megalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntésével szemben. Mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeleti hatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeleti hatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra.

Továbbá az Érintettet jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha a GDPR 55. vagy 56. cikk alapján illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az Érintettet a benyújtott panaszával kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti uniós tagállam bírósága előtt kell megindítani.

3. 3. 3. 3. A bírósághoz fordulás joga (keresetindítási jog)

Az Érintett – panasztételi jogától függetlenül – bírósághoz fordulhat, ha a személyes adatainak kezelése során megsértették a GDPR szerinti jogait.

A Vállalkozással mint belföldi tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelővel szemben magyar bíróság előtt indítható per.

Az Érintett a pert a jelenlegi Infotv. 22. § (1) bek. szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja. Magyarországon a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken található: http://birosag.hu/torvenyszekek.

Tekintettel arra, hogy a Vállalkozás nem minősül valamely tagállam közhatalmi jogosítványait gyakorolva eljáró közhatalmi szervének, az Érintett a pert a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt is megindíthatja, amennyiben az Érintett szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában van.

4. 4. 4. 4. Egyéb igényérvényesítési lehetőség

Az Érintettnek jogában áll a panasznak a nevében történő benyújtásával, a felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatával, a keresetindítással, valamint a kártérítési jogának a nevében történő érvényesítésével egy olyan nonprofit jellegű szervezetet vagy egyesületet megbízni, amelyet valamely európai uniós tagállam jogának megfelelően hoztak létre és amelynek alapszabályban rögzített céljai a közérdek szolgálata, valamint az érintettek jogainak és szabadságának a személyes adatok vonatkozásában biztosított védelme.

5. 5. 5. 5. Kártérítéshez való jog

A Vállalkozás köteles megtéríteni azt a vagyoni vagy nem vagyoni kárt, amelyet az alábbi jogszabályok megsértésének eredményeként más személy szenvedett el:

1. GDPR,
2. a GDPR-ral összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat,
3. a GDPR-ban foglalt szabályokat pontosító tagállami jog.

A Vállalkozás mentesül a kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

A károsult a kártérítés igényét az 4.2.8.3 pontban meghatározott tagállamban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál nyújthatja be.

6. 6. 6. 6. Közigazgatási bírság

Megjegyzés

A közigazgatási bírságokat az eset körülményeitől függően a GDPR 58. cikk (2) bek. a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni, mértékét a GDPR 83. cikke különböző körülményektől, így pl. a jogsértés súlyától teszi függővé.

7. 7. 7. 7. Büntetőjogi és/vagy közigazgatási szankció

Megjegyzés

A GDPR felhatalmazza a tagállamot, hogy a GDPR megsértése esetére büntetőjogi vagy egyéb közigazgatási szankciókat vezessen be.

3. 3. Eljárási szabályok

A Vállalkozás a fenti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése és intézkedései megtétele során az ott meghatározottak szerint köteles eljárni. A fent meghatározott speciális szabályokat meghaladóan a Vállalkozás a következő rendelkezések betartásával jár el.

1. 1. 1. A kérelem elbírálása

A 4.2.1 – 4.2.7 pontokban meghatározott érintetti jogok kapcsán kérelmezett intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi eljárási szabályokat kell alkalmazni.

Az Érintett kérelmét az ügyvezető munkakörben foglalkoztatott munkatársnál/adatvédelmi tisztviselőnél nyújthatja be.

A kérelem benyújtása írásban történhet elektronikus levél útján vagy papíralapon (nyomtatványon). Ha az Érintett a kérelmet nem nyomtatványon nyújtja be, akkor tartalma alapján kell elbírálni. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett másként kéri.

Az Érintett köteles megjelölni, hogy a mely személyes adat vonatkozásában kéri a Vállalkozás intézkedését.

A Vállalkozás az írásban benyújtott kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül köteles kérelmet elbírálni. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét, illetve a folyamatban lévő kérelmek számát, a Vállalkozás a kérelem elbírálásának határidejét további 2 (kettő) hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás tényéről, illetve okairól az Érintettet a kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatni kell.

Amennyiben az Érintett kérelme megalapozott, a Vállalkozás a kért intézkedést az eljárási határidőn belül végrehajtja, és a végrehajtás megtörténtétével kapcsolatosan írásbeli tájékoztatást ad az Érintett részére.

Ha a Vállalkozás nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

2. 2. 2. A szolgáltatott információ, a nyújtott tájékoztatás és a megtett intézkedés díja

A Vállakozás a 4.1, 4.2.1 – 4.2.7 és 6.2 pontokban meghatározott információkat, az érintetti jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, illetve a kérelmezett intézkedéseket díjmentesen biztosítja. Amennyiben azonban az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a Vállalkozás, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre

1. ésszerű összegű díjat számíthat fel vagy
2. megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

3. 3. 3. Kérelmező személyazonosságának vizsgálata

Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozásnak a jelen szabályzat 4.2.1 – 4.2.6 pontok szerinti kérelem előterjesztőjének kilétével kapcsolatban megalapozott kétsége támad, a Vállakozás az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges további információk rendelkezésre bocsátását igényelheti.

5. Adattovábbítás

A Vállalkozás meghatározott célból – így különösen valamely harmadik személlyel fennálló szerződés teljesítése érdekében, illetve a jogszabályban meghatározott kötelezettség, munkaviszonyból származó munkáltatói kötelezettség teljesítése érdekében – az Érintettek személyes adatait továbbíthatja.

Adattovábbítás esetén – jogszabályon alapuló adattovábbítás kivételével – a Vállalkozás kizárólag olyan címzettek részére továbbítja az Érintett személyes adatait, amelyek az Európai Unió területén székhellyel rendelkeznek, vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak arra, hogy az általuk történő adatkezelés a GDPR követelményeinek megfelel.

Amennyiben a Vállalkozás személyes adatot harmadik országba – tehát az Európai Unión kívüli országba – vagy nemzetközi szervezet részére továbbít (vagy harmadik országban működő adatkezelő vagy nemzetközi szervezet számára elérhetővé tesz), úgy a Vállalkozás köteles arról gondoskodni, hogy a harmadik országban működő címzett, illetve a nemzetközi szervezet az Érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozás által biztosított védelemmel azonos mértékű védelmet biztosítson a GDPR V. fejezetében foglaltaknak megfelelően.

Ha olyan harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára történik az adattovábbítás, amely a személyes adatok megfelelő szintű védelmét a GDPR V. fejezete szerint biztosítani nem tudja (pl. egyes ázsiai vagy afrikai országok), akkor az adattovábbítás csak akkor történhet az Érintett hozzájárulása nélkül, ha az adattovábbítás megfelel a GDPR 49. cikkében foglaltaknak; ennek hiányában a személyes adatok továbbításhoz szükséges az Érintett kifejezett hozzájárulása.

6. Adatvédelmi incidens

Adatvédelmi incidens esetén a Vállalkozás a következő szabályokat köteles betartani, illetve a következő szabályok alapján köteles eljárni.

1. 1. Bejelentés a felügyeleti hatósághoz

A Vállalkozás az általa kezelt adatok vonatkozásában az adatvédelmi incidenst a tudomásszerzést követően indokolatlan késedelem nélkül, amennyiben az lehetséges, úgy a tudomásszerzést követően legkésőbb 72 órával bejelenti a felügyeleti hatóságnak, legalább az alábbi tartalommal:

1. az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, ideértve az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát,
2. az adatvédelmi tisztviselő (ha van) vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó neve elérhetősége,
3. az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következmények,
4. az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedések, ideértve az esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Ha és amennyiben nem lehetséges a fenti információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők a felügyeleti hatósággal. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

Nem kell bejelenteni az adatvédelmi incidenst, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. A kockázat valószínűségét és súlyosságát az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak függvényében kell objektív értékelés alapján meghatározni. Kockázatnak minősülhet például, ha az érintettek az incidens folytán hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek, személyazonosságukkal történő visszaélés alanyaivá válhatnak, pénzügyi veszteséget szenvedhetnek, jó hírnevük sérülhet, egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány érheti őket.

2. 2. Az Érintett tájékoztatása

Ha valamely Érintett, különös tekintettel a Vállalkozás munkavállalóira, adatvédelmi incidensről értesül, úgy köteles erről a Vállalkozás képviselőjét vagy adatvédelmi tisztviselőjét haladéktalanul értesíteni. Az értesítéssel kapcsolatos díjszámításra a 4.3.2 pontban foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

Minden olyan esetben, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár valamely Érintett(ek) jogaira és szabadságaira nézve és az incidensről a Vállalkozás tudomást szerez, arról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni köteles az Érintett(ek)et. A tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell:

1. az adatvédelmi incidens jellegét,
2. az Adatvédelmi Tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,
3. az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,
4. a Vállalkozás által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Az Érintett tájékoztatása nem szükséges, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

1. a Vállalkozás megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat,
2. a Vállalkozás az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg,
3. a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az Érintetteket nyilvánosan, a helyben szokásos módon közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

Amennyiben a Vállalkozás még nem értesítette az Érintettet az adatvédelmi incidensről, a felügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az Érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a fenti feltételek valamelyikének teljesülését és így azt, hogy az Érintett tájékoztatása nem szükséges.

7. Adatkezelési nyilvántartások

   1. Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről írásban, ideértve az elektronikus dokumentumot is, nyilvántartást köteles vezetni a GDPR 30. cikkének megfelelően, ami a következő információkat tartalmazza:

1. a Vállalkozás neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége,
2. az adatkezelés céljai,
3. az Érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése,
4. olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket,
5. adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a GDPR 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása,
6. ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők,
7. ha lehetséges, a GDPR 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője köteles a nyilvántartást megkeresés alapján a felügyeleti hatóság részére hozzáférhetővé tenni.

Megjegyzés

Az adatkezelési tevékenységek naprakész nyilvántartását – akár elektronikus formátumban – a GDPR 30. cikke szerint el kell végezni. Nem szükséges mindez, ha a Vállalkozás 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, kivéve (azaz mégis szükséges), ha:

• az Adatkezelő által végzett adatkezelés az Érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár,
• az adatkezelés nem alkalmi jellegű

(MEGJ.: e két kategória a NAIH álláspontja szerint is képlékeny és további értelmezésre vár),

• vagy az adatkezelés kiterjed a személyes adatok különleges kategóriáira vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak a kezelésére.

2. 2. Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

A Vállalkozás nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket az alábbi információkkal:

1. az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tények,
2. annak hatásai és
3. az orvoslására tett intézkedések.

Jelen nyilvántartásba a NAIH betekinthet és ellenőrizheti a GDPR 33. cikkének betartását.

8. Adatvédelmi tisztviselő (DPO)

Az adatvédelmi tisztviselő olyan független, objektív véleményezési, tanácsadási és ellenőrzési tevékenységet végző személy, aki a Vállalkozáson belül az adatvédelem terén tapasztalható hibák, hiányosságok, rendellenességek feltárását, az adatvédelmi tárgyú jogszabályoknak történő megfelelés biztosítását, így különösen a meglévő és a tervezett adatkezelések adatvédelmi szempontú véleményezését és az adatvédelmi tudatosság növelését látja el.

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése vagy a GDPR-ban írt feltételek okán kötelező, vagy önkéntesen választható; a tisztséget elláthatja saját munkavállaló, de akár külső megbízott szolgáltató is. Feladatai legalább a következők:

1. tájékoztat és szakmai tanácsot ad a Vállalkozás vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére a GDPR, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban,
2. ellenőrzi a GDPR-nak, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is,
3. kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat GDPR 35. cikke szerinti elvégzését,
4. együttműködik a felügyeleti hatósággal,
5. az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve a GDPR 36. cikkben említett előzetes konzultációt is – kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatait az adatkezelési műveletekhez fűződő kockázat megfelelő figyelembevételével, az adatkezelés jellegére, hatókörére, körülményére és céljára is tekintettel végzi.

A Vállalkozás vagy az adatfeldolgozó biztosítja, hogy feladatok ellátása során ne álljon fenn összeférhetetlenség. Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban uniós vagy tagállami jogban meghatározott titoktartási kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.

Annak érdekében, hogy az adatvédelmi tisztviselő minden, személyes adatokat érintő folyamatról a lehető legkorábban tudomást szerezzen és a bevezetni tervezett lépésekről teljes képet kapjon, a kapcsolódó egyeztetésekbe be kell vonni, véleményét a tervezés megkezdésétől a megvalósításig, valamint azt követően, a folyamatok utóellenőrzése során is ki kell kérni. Az adatvédelmi tisztviselő az általa végzett ellenőrzéseket ellenőrzési terv alapján, illetve adatvédelmi jogsértés észlelése esetén eseti jelleggel végzi. Az ellenőrzési terv és az egyes tervezett ellenőrzések fókuszát az adatvédelmi tisztviselő az elvégzett kockázatértékelés, a korábban lefolytatott ellenőrzések megállapításai, a korábban megfogalmazott vélemények, valamint a bevezetni tervezett, adatvédelmet érintő intézkedések alapján határozza meg.

Az adatvédelmi tisztviselő szervezeti függetlenségét biztosítani kell annak érdekében, hogy objektív értékelő funkciót tudjon ellátni. Az adatvédelmi tisztviselő ezen tisztségével összefüggésben nem utasítható, tevékenysége folytán szankcióval nem sújtható és közvetlenül a legfelső vezetésnek tartozik felelősséggel. Amennyiben a függetlensége sérül, köteles jelezni azt a Vállalkozás legfelső vezetése felé.

A Vállalkozás az adatvédelmi tisztviselő rendelkezésére bocsájtja a feladatai hatékony ellátásához szükséges szervezeti, adminisztratív és anyagi eszközöket, közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, valamint közli ezeket az adatokat a felügyeleti hatósággal.

9. Adatvédelmi hatásvizsgálat

Az adatvédelmi hatásvizsgálat során a Vállalkozás az olyan adatkezelések esetében, amelyek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak a természetes személyek jogaira és szabadságaira hatásvizsgálatot köteles végezni (ld. különösen GDPR 35. cikk (3) bek.). A hatásvizsgálat legalább az alábbi információkat tartalmazza:

1. a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket,
2. az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára,
3. az Érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára,
4. a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és a GDPR-ral való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

10. Oktatás

A Vállalkozás vagy adatvédelmi tisztviselője köteles gondoskodni a Vállalkozásnál az adatkezelési műveletekben részt vevő személyek adatvédelmi tudatosság-növeléséről és képzéséről (szervezettség, rendszeresség, számonkérés, jogkövetkezmények, revízió stb.).

 

11. Közös adatkezelés, adatfeldolgozás (más adatkezelő / adatfeldolgozó bevonása esetén)

12. Adatkezelés biztonsága (GDPR 32. cikk szerinti technikai, szervezési intézkedések bemutatása)

13. Egyéb rendelkezések

A jelen Szabályzatban az európai uniós jogon vagy az Európai Unión az EGT tagállamokban alkalmazandó jogot és az EGT tagállamokat is érteni kell.

14. Hatály és felülvizsgálati rend

A Szabályzat 2018. május 25. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A Szabályzat hatályba lépésével minden olyan korábban hatályos belső szabályzat, illetve munkáltatói utasítás hatályát veszti, amelynek figyelembevételével a Vállalkozás az Adatkezelési Szabályzat hatálya alá személyes adatokat kezelték.

A Szabályzat hatályba lépésének fordulónapjával bezárólag minden évben legalább egyszer felülvizsgálatra kerül. Amennyiben szükséges, az ügyvezető , mint felülvizsgálatért felelős tisztviselő a jogszabályi és a belső szervezeti változásoknak megfelelően intézkedik az Adatkezelési Szabályzat megfelelő módosítása iránt, gondoskodik a módosított Adatkezelési Szabályzat hatályba léptetéséről és kihirdetéséről, valamint arról, hogy az Adatkezelési Szabályzat személyi hatálya alá tartozó személyek a módosítások tartalmáról tudomást szerezzenek.

A Szabályzat rá irányadó szabályainak megismerése és betartása a Vállalkozás minden képviselője, tisztségviselője és megbízottja számára kötelező, feladataikat kötelesek az Adatkezelési Szabályzat előírásainak maradéktalan betartásával ellátni.

Jogszabályváltozás esetén, továbbá a jelen szabályzat egyéb okból történő módosítása esetén a Tájékoztatót a jogszabályi változás alapulvételével, illetve egyéb okból módosítani kell és az Érintettekkel meg kell ismertetni a módosítás szövegét [a helyben szokásos módon és a jelen szabályzat közlésével azonos módon – megfelelően kiegészítendő].

Budapest, 2018. május 25.

____________________________

Saint James Hospital Hungary Kft

Képviseletében eljár: Zentai Balázs, ügyvezető